Család

Szeretem a halottak napját és mindenszenteket. Hogy miért? Mert ilyenkor olyan családtagjaimmal is találkozom, akiket ezer éve, vagy éppen pont egy éve nem is láttam, nem is hallottam róluk. Igen, ez az én hiányosságom főleg, hogy nem tartjuk a kapcsolatot elég szorosan, de ezen változtatni akarok. Mert félek, hogy egyszer csak őket is elveszítem. Mindenkit ezerfelé sodort a szél, de ezeken a napokon mégis mindenki itt van. Ezért nem érdekel, hogy milyen más programom lenne, vagy mennyire hideg az idő, igenis fogom magam, nem törődve mással, és indulhatunk. A szeretteinkhez, akiket nem akarunk feledni.

Ilyenkor egyszerűen imádok belefeledkezni a gyönyörű és százszámra szaporodó fénynyalábok látványába. Csak állni és nézni, ahogy a szeretet e megnyilvánulása betölti az egész világom. Ilyenkor meg is hatódom egy kicsit. Annyira jó érzés a sok-sok mécsest és gyertyát látva tudni, hogy azért mégsem volt felesleges az a sok anyai és apai jó szó, nevelés, törődés, leszidás; mert az ifjak, és a hamarosan soron következők - igen, morbid ezt gondolni, de sajnos ez van, és eszünkbe jut ilyenkor, hogy jövőre vajon ki lesz az, akinek a sírjánál pluszban elmerengünk  - füle botja mégiscsak megmozdult, mégiscsak odafigyeltek, hiszen itt vannak, kijöttek, gondoltak rájuk és talán magukban, némán elmondtak egy imát is. Annyira békés ilyenkor minden. Nincsen rohanás, nincsen munka, suli, semmi fontos dolog. Csak mi vagyunk. Együtt. Ha csak erre a kis időre is, de együtt.

Csodálkozva nézem őket, a családtagjaim, hogy a sok év elteltével mintha nem is változnának. Számomra nem is fognak. Ők azok, akiket még sokáig magunk között akarok tudni. Ők azok, akikkel azt akarom, hogy csak jó dolog történjen. Ők azok, akikre felnézek. És miközben e szomorú tény okán találkozunk, hogy halottainknál tiszteletünket tegyük, én mégis boldog vagyok, hogy láthatom őket. Hogy ők élnek, és jól vannak.

Anya mesélte, hogy régen, amikor még kicsik voltunk, mintegy szertartásosan a temetők bejárta után beültünk a Mackóba egy sütire. Én erre már nem is emlékeztem, úgy tűnik, tényleg nagyon régen volt már. Hiányoznak azok az idők.